Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

Amikor pszichológusokkal beszélek e témáról úgy menekülnek mint a tűztől, ezért megnyugtatnám őket, nem istentől való vétek a társadalom tudományok és természet tudományok kapcsolatának megfogalmazása, tudom az iszonyt a matektól és hogy azért mentek, társadalom tudományra hogy elkerüljék a matekot, mert én pont az ellenkezője miatt mentem gépészmérnöknek. Szóval a valószínűség számítás igaz csak már felsőbb mateknak tekintik de mégis a lényege hogy az a biztonságot adja hogy jó úton haladunk ha véletlenszerűséget feltételezünk a gondolkodásunk mechanizmusában, ugyanis a valószínűség számítás szerint szinte minden determinált a nagy véletlenszerűségben, tehát csak látszólagos a nagy káosz lehetősége, ezért nem kell elvetni e technikát ha a gondolkodást akarjuk vizsgálni, az univerzális egyenlet pedig tényleg univerzális mindenre lehet vonatkoztatni.

A társadalmi jelenségek megfogalmazása a természet nyelvén (matematikailag)

Miért kellene a pszichológusoknak 2-3 évig tőzsdézni? Mert a tőzsde az nem matek az tiszta pszichológia.

Bevezetőként: alma körtével nem adható össze, és nincs a térben két azonos pont,(tehát összeadás nem létezhet) sok pont van, de mindegyikben különféle a gravitációs, elektromos, mágneses jelenlét az elméleti azonos időpillanatban, tehát összeadhatatlanság van a legmikróbb szinten. Mégis általunk kitalált szabályokat tudunk eredményesen alkalmazni. Felmerül a kérdés, hogy talán mégis van azonosság. Elképzelhető, hogy egyik pillanatban a tér egyik pontja különbözik a tér másik pontjától ám a következő idő pillanatban ugyanolyan lesz mint a másik pontban az elmúlt pillanatban volt .

Vagyis az idő kérdése épp olyan fontos talán itt a matematikában is mint ahogy megoldást adott a téridő fogalmának tisztázásában fizikában.

Vagyis tételezzünk fel a kiszámíthatatlan időben változó számokat

Ezek léteznek : ezek a prímszámok, rájuk is alkothatunk esetleg kicsit különböző szabályokat és valószínű ha már az időt a matematikában lényegesnek találjuk akkor egy ilyen matematikával és erre alkotott szabályokkal magyarázható lesz a még magyarázhatatlan amivel oly sokat foglalkoznak a fizikusok, egy pszeudó primszámrendszert leírtam, a továbbiakban .

Az összeadhatóságról még ennyit: alma az egy sejtek halmaza az alma algoritmus szerint csoportosulva

a körte az a sejtek halmaza a körte algoritmus szerint. Alma körtével nem de halmaz halmazzal mégis összeadható. Vagyis szinteket kell folyton megkülönböztetni, ez a szint különböztetés mehet egy ideig , ám csak egy ideig és nyilvánvaló hogy valahol vége kell hogy legyen, valahol minőségi változás jön és eltűnik az elsődleges szabályrendszer, ezért van , hogy egy idő után és egy halmaz rendszer után be kell vezetni az időt is a szabályrendszerbe természetesen nem paraméterként, hanem a minőségi változás generálójaként.

 

Tehát a társadalom tudományok leírása az univerzális egyenlettel és a prímszámok segítségével.

Bevezetőként

 

Hogyan emlékezünk az emlékezés mechanizmusa:,

Csak utak (ingerület vezető folyton születő növekmények) jelentik az emlékezésnek nevezett mechanizmust az utak önmagukban kijártságukkal jelentik az emléket ( ez digitális jelenség amit a prímszámokkal lehet legjobban magyarázni) a kijártság ami létrejön az elektromos jelek erőssége és gyors időbeni ismétlődése miatt emiatt ugyanis egyre újabb ágak születnek mint a villám ha lecsap elágazódik az áraminger ismétlődése miatt mint a sorbakötött elektolit kondenzátoron és diódán a feszültség gyűlik és egyre tovább halad tehát ágak jelentkeznek az utakon

így történik a raktározás

a felidézés pedig amikor áramot indítunk ezen utakon az a járt részen jobban halad és indukál egyes központokban ébreszt tehát képeket hangokat, mindig tehát újakat amik komplexitásukban tehát az emlékeknek vélt jelenség

ezért van hogy soha nem ugyanarra a dologra emlékezünk ám mégis azt hisszük hogy az az a bizonyos emlék!

 

A társadalmi jelenségek megfogalmazása a természet nyelvén (matematikailag)

Miért kellene a pszichológusoknak 2-3 évig tőzsdézni? Mert a tőzsde az nem matek az tiszta pszichológia.

Bevezetőként: alma körtével nem adható össze, és nincs a térben két azonos pont, sok pont van, de mindegyikben különféle a gravitációs, elektromos, mágneses jelenlét az elméleti azonos időpillanatban, tehát összeadhatatlanság van a legmikróbb szinten. Mégis általunk kitalált szabályokat tudunk eredményesen alkalmazni. Felmerül a kérdés, hogy talán mégis van azonosság. Elképzelhető, hogy egyik pillanatban a tér egyik pontja különbözik a tér másik pontjától ám a következő idő pillanatban ugyanolyan lesz mint a másik pontban az elmúlt pillanatban volt .

Vagyis az idő kérdése épp olyan fontos talán itt a matematikában is mint ahogy megoldást adott a téridő fogalmának tisztázásában fizikában.

Vagyis tételezzünk fel a kiszámíthatatlan időben változó számokat

Ezek léteznek : ezek a prímszámok, rájuk is alkothatunk esetleg kicsit különböző szabályokat és valószínű ha már az időt a matematikában lényegesnek találjuk akkor egy ilyen matematikával és erre alkotott szabályokkal magyarázható lesz a még magyarázhatatlan amivel oly sokat foglalkoznak a fizikusok, egy pszeudó primszámrendszert leírtam, a továbbiakban .

Az összeadhatóságról még ennyit: alma az egy sejtek halmaza az alma algoritmus szerint csoportosulva

a körte az a sejtek halmaza a körte algoritmus szerint. Alma körtével nem de halmaz halmazzal mégis összeadható. Vagyis szinteket kell folyton megkülönböztetni, ez a szint különböztetés mehet egy ideig , ám csak egy ideig és nyilvánvaló hogy valahol vége kell hogy legyen, valahol minőségi változás jön és eltűnik az elsődleges szabályrendszer, ezért van , hogy egy idő után és egy halmaz rendszer után be kell vezetni az időt is a szabályrendszerbe természetesen nem paraméterként, hanem a minőségi változás generálójaként.

Tehát a társadalom tudományok leírása az univerzális egyenlettel és a prímszámok segítségével.

Bevezetőként

Az agyműködéssel kapcsolatban szeretném gondolatokkal alátámasztani, hogy agyunkban olyan fix emlékünk mint egy fénykép, vagy mint egy írás, nem létezik, csupán ezen információk előidézésére léteznek utak, ahol az út aktuális milyensége jelenti az aktuális egyéniséget. Az út térbeli olyan mint egy fa amelynek ágain gyümölcsök várnak (kannabis stb) és amely fa napról napra más tehát változik , a sok fa erdőt jelent de az információ felismerhető az erdőben mindig felismerhető a fa amelynek jegyei vannak , görbesége , ágazata stb, s úgy megkülönböztetjük a fákat egymástól s felismerjük mint az embertársainkat s ez jelenti a gondolkodás mechanizmusát, az információ előidézését a felismerés, amikor gondolkodni kezdünk, áramot bocsájtunk végig agyközpontjainkon, reggel amikor felébredünk a tegnapi információ lesz felismerve ami hatott ránk , tehát a fát felismerjük az erdőben , az információt megtalálja agyunk, vagyis normál esetben az utoljára járt utakon fut legjobban az áram s onnét elindul az áram a kép hang alkotó s konvertáló központokhoz, s már meg is van mire gondolunk, megvan mivel kezd foglalkozni agyunk.. s minél többször járatjuk az utat , nos stb stb.

Ha többször bocsájtunk áramot egy gondolatcsoportra , azzal kapcsolatban egyre több infó kerül a rövid távú memoba mert a kannabinoidok által gyöngítette átjárású utak (feszültség mentesítettek) egyre jobban járhatók, az elektromos potenciálok egyre gyűlnek s nyitják a további lehetőségeket az újabb elektromos jelek előtt, ezért olyan a gondolkodás mintha szintek lennének s a régebbiek a legmélyebbek csak később kerülnek kibontásra- tehát az erkölcsjellegűek később kerülnek kibontásra .

Tehát a memorizálás lehetne

fix vagy változó s ez a kulcskérdés

Reakcióink végeredménye mindkét esetben lehet ugyanaz, s ez eredményezi a kétféle hit táborát e jelentéktelennek tűnő működési különbség mégis ÓRIÁSI

 

 

- Ugyanis a fix az törvényt jelent,

az a Tíz parancsolat, az A törvény szava, az Az írás, és ahogy a leírt matematikai egyenlet is törvény és szabály és sarokkő és folytathatnám a fix- definiálását

- Viszont, ha csak egy útról a sok közül van szó amely poros és néha eső áztatta és néha sötétség vagy épp fény borítja vagy a görbülete is változhat vagy épp javítják, vagyis változó, nos akkor jogosult a pápa mondása, csak Isten ítélhet , vagyis mi nem, mert aki tévedett az jogos saját tévedése és hogy bocsájtassék meg a bűn (mert a bűn csak irányunkban bűn) és az öregek imájában a felismerés önmagunk gyarlóságáról és a sakkban a hit, hogy az nyer, aki utolsó előttinek téved, vagy hogy tévedni emberi dolog, vagy kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, vagyis a változás ténye mondanám az idő dimenziója , amit negyedik tér dimenziónak is nevezhetnénk, és ahogy a fizikában itt is az idő és tér elválaszthatatlan.

Itt kell kitérni, a gondolkodók által érzett problémára, vagyis egyebet sem teszünk csak magyarázkodunk, újból és újból megegyezünk mit jelent vagy jelentsen az a szó, hogy engedd, hogy megmagyarázzam, hogy nem úgy hanem amúgy gondoltam , meg nem is azt mondtam, meg hogy félre értettél, s ebből a konfliktusok halmaza , félre értettél

Tehát a definiciók kérdése, s a gondolat átadásának problémaköre

Egyáltalán mi csak próbálkozhatunk gondolataink közlésével mert ténylegesen az történik, hogy elő szeretnénk idézni valakinél, hogy az Ő elektromos jelei ugyanazon az utakon fussanak (ugyanolyan emlékképeket ébresszenek) mint nálunk ahogy futnak.

Ez lehetetlen.

Tehát ha elfogadjuk a tényt, hogy mindenkinél egyéni módon van az elektromos inger útja rögzítve amely működésbe hozza a kép vagy hang alkotás generáló központot vagy íz vagy tapintás vagy öröm vagy félelem gátlás vagy dopamin vagy kannabisz felszabadulást, tehát elképzelhetetlen ebből, hogy két egyén tökéletesen megértse egymást, vagyis magyarázni körülírni kell , s újból s újból s innen az ismétlés a tudás anyja s innen a Buddhizmus mondása az leszel holnap amire ma gondolsz innen a reklám ereje az ismétlés ereje olyan mint a célba lövés mert egyszer majd csak úgy működik a célzott agy útja, hogy az elektromosság az elvárthoz hasonló utakon fut (Tehát nem az információ fut s nem az információ ébreszt motivációkat -tehát gátlásokat vagy óhajokat, hanem az elektromosság s a keletkezett jelek az utak által ébresztik az öröm hormonokat s adják a motiváció erejét s jelentését (utasítás fiataloknak , párt szerezhetsz kitartással, mert előbb utóbb véletlenül az ostromolt agyban az út járhatóvá válik csak légy ott abban a pillanatban a Te mondanivalóddal s meghallgatásra találtatsz) Az Istenhez is ezért kell sűrűn fordulni s kérni napi imával mert egyszer csak meghallgat -vagyis ha az időt megállítjuk -tehát nem fogadjuk el a változást akkor az esetleg a folytonos körülmények változása miatt az óhajtott dolog mégis véletlen elérhet bennünket) stb stb

(((Egy filozófiai probléma: csak filozófusoknak!!

vajon lehet-e 1+1 fogalomnak értelme? Vagyis a fogalmak a definiciók további kérdése!

Ugyanis egy ember meg egy ember az két ember?

Bizony nem egyszerű, ha úgy kérdezem hogy egy felnőtt és egy gyerek vagy egy felnőtt és egy embrió , s vajon az embrió mettől embrió , s vajon már a z útban lévő megtermékenyítő sejt tehát a szándék jelenti -e a tényt ? Vagy mikortól nem ember az ember, mikor hal meg, az utolsó élő sejtje jelenti-e még hogy él, s vajon a lélek stb?

Nos látható, hogy csak hasonló elemek halmazáról beszélünk ,

De teljes elvonatkoztatásban is felmerül, hogy alma és körte összeadhatók-e ? tehát egy szám lehet-e pont olyan mint egy másik teljesen elméleti szám? Vagy az atomok -azt látjuk minél jobban bontjuk őket elemeikre , annál többfélék, s ha elfogadjuk hogy a téridő amely minden pontban más és a gravitációt jelenti , társul az elektromosság és mágnesesség állandó változásával, vagyis, a körülöttünk lévő tér egyetlen pontja sem azonos , tehát két azonos anyagi testecske sem létezik, s ezáltal azonosság nincs is (hisz minden körülöttünk egységnyi ugyanakkor különböző térgörbületben más és más az aktuális elektromágnesezettség) ezáltal tehát nem adhatók össze ,amiből a számokról kitűnik, hogy nem létezők illetve csak sorszámokként léteznek vagyis nevekként.)))

 

 

Amennyiben elég merész lennék, vagyis miután az anyag sehol sem azonos egy másik anyaggal, vagyis hogy az élettelenről bebizonyítható könnyen, hogy nincs két teljesen azonos és még az atomok is miden pillanatban mások, mert haladnak és más és más térbe és időbe kerülnek, tehát szinte feleslegnek tűnik e kérdés körül tovább gondolkodni ,mégis feltehetném ezután a merész kérdést, az élőlényekről vagy elvekről vagy dolgokról miért is gondoljuk ,hogy állandóak, vagyis az Isten állandó, s amikor teremtett és most vajon milyen, s vajon egyéb szentnek vélt dolgaink, mint mondjuk a szerelem az állandó?Nevezhetném e kérdést Darwin 2- nek , de tulajdonképp ezt már akkor feltette Darwin csak a kérdés még igazából nem jutott el tudatunkig)))

Ebből is látszik az agykutatás , a számítógép működési elve a matematika s a fizika ami már filozófia tulajdonképp milyen közelségbe kerültek.

 

 

A rossz döntések , s a feltámadás problémaköre:

 

A tőzsde 2007 julius 13 pénteki nappal kulminált a világban ,

mintegy kollektív tudatként , nagyon sok ember , innentől megváltoztatta véleményét.

 

Az egyed hathat a világ mozgására? Vagy a világ mozgása hat az egyedre?
Jézustól indul a péntek 13.
Vajon Ő indította, vagy a világ hangulata?
Jézus elhatározása, hogy öngyilkos lesz az ismert  módon, az világi hangulat eredménye?
Valahogy én is meneteltem a hangulatommal, a sorsom beteljesülése irányába, és a sorsbeteljesítők ? ők eszközök? vagy ők hogyan meneteltek- mit éreztek? mosták kezük mint Pilátus?  Vagyis érezték, hogy be kell lépniük a sors irányításába?
Az Általános közhangulattal mentek ?
A világi csúcspontok az érzelmekben, a Hit megtörését jelentik, de mind a két oldalon emberek állnak, a mérleg csak átbillen.
Az agyműködés , kiterjesztett megfigyelését végzem, vajon az egyed agya belülről az ő sejt sokadalmával, vajon ugyanígy működik, amikor döntést kell hoznunk?Miért tudunk egyedként ráérezni a világ hangulatára, s vajon a kiválasztottak előbb éreznek rá?
És ki a kiválasztott,  vajon Jézus Vagy Pilátus?
Hogy működik az agy , hogy sikerül folyton határok közt a döntéseket hoznia?
Hogy kerülnek össze ,a kiválasztottak?A sorsukba menetelők? A Jézusok és Pilátusok?
A Jézusok miért élik túl a folyamatokat? Hogy hogy föltámadnak?
És az agyműködésnél a döntéseinkben Egy vélaménysorozat hogyan támad fel? Pedig már elvetésre került, már kivégeztük látványosan keresztre feszítettük, hogy soha többé,
annyira rossz ötletnek tűnt, aztán mégis Pilátus kerül feledésbe,  hogy van EZ?
Agyunkban az elvetés folyamata túlzottan rögzült, aztán idővel a részletek törlődnek, agyunk a mély információkat  a kevésbé mélyek  sok átírása miatt kezdi a vezérfonalnak felismerni  (Jézus sem mindjárt lett szent, a feledésből jött vissza 100 év után)

Következtetés:
Az agy a nagyon negatív elvetett információkat, ha azok túl mély nyomokat dentrális rögzített utakat , vagyis fákat hagytak hátra, egy idő után mivel a kezdeti utak átíródnak  a mélyebb utak pedig nem  , tehát az elektromos inger amikor mélyebb , hosszabb utakat égetett be , a mélyebbek tovább maradnak s ezek egy idő után elvként. hitként befolyásolják döntéseinket
A feledés hozza tehát ,a hitet, vagyis a Jézusok  újra születését
Vagyis az életben ez azt jelenti, hogy valaki megélt nagyon rossz eseményeket, s elkönyvelte soha többé olyan Útra nem lép  s érezte az érzelmi összefonódásokat is az érzelmi odavezető utat is azt a kellemetlen rossz érzés sorozatokat, s mégis az idő múltával , ugyanabba a hibába esik, mondhatnánk a szüleink útját járjuk- pedig elítéltük azt, mindig ugyanazokat a hibákat megismételjük, pedig érezzük  az odavezető rossz érzések felkerülését -ismétlődését, s döntésünk mégis rossz lesz
A pszichológusok ezen utakat fürkészik agyunkban s állapítják meg , azt hogy hajlamosak leszünk rossz döntéseket hozni:
A sofőröknél baleset után , előfordul. hogy azonnal autóba ültetik, hogy feledje s ne rögzitődjön az információ túlzottan, mert később sors szerűen bekövetkezik ismét s képtelen lesz sofőrként tovább dolgozni.
A gyermeket, ha megfenyítjük , nemsokára jutalmaznunk is kell !!!
HA elesik a gyermek azonnal felállítjuk s tovább menésre biztatjuk. A rossz tanulmányi eredménnyel ugyanígy bánunk.
Ha túl mélyen engedjük rögzülni a téves információkat, akár a kollektív agyunkban , akkor azok később kihatnak döntéseinkre , feltámadnak. akár Jézus - ne feledjük Jézus a megszokott rend ellen küzdött s később a papok tették az emlékét a rend harcosává., mintegy átsorolva saját katonájuknak.
A gondolatainkkal is így van ez!

 

 

 

 

 

Az információ rögzítés mikéntje

A vélttel ellentétben nem a szürke állomány őrzi az információt ,hanem a fehér a vezetékek, amely mennyisége a korosodással nő is , a hasonlóság így teljes a számítógépekkel, a különbség csupán, hogy a számítógépnél az információ egyetlen nagy erős jellel rögzül, átmágnesezéssel, míg az élőlényeknél , több megerősítő kicsi árammal, átpotenciálozva , biológiai kondenzátor feltöltéssel , ezenkívül a számítógép , nem jutalmazza magát, de ennek lehetősége fennáll, s ekkor élőlénnyé alakul, míg az élőlényeknél, apró gyümölcs jutalmak várnak az utak végén kannabinoidok , vagy más formában.

 

Még egy apró gondolat:

az emlékek tehát nem léteznek, nincs olyan hogy emlékezünk valamire, csak utak léteznek amelyek csak hasonló képzeteket indukálhatnak , de nem ugyanazokat, a hasonlóság felismerése tulajdonképp az emlékezés, a kérdés, hogy mi módon ismerjük fel a hasonlóságot, vagyis hogyan tudunk összehasonlítani régi és új gondolat sorokat, az kétségtelen, hogy a felismerés élményt jelent, tehát vegyületek mennyisége , olyan utakról -fákról van szó ,amelyek már a keletkezésükkor, ágaik végén megérlelték a kannabinoidokat

s most újfent egy teljes fához érve ,azok mintegy a teljes fa megrázása miatt, energetizálása miatt felszabadítják gyümölcseik , s ez jó érzés s ez az emlékezés, vagyis egy érzelmi és információs gyűjtemény, elképzelhető eközben, hogy teljességgel nem egyezik a pontos információ sor az akkorival, mégis azonosnak hisszük, s a megerősítés miatt ez még erősebb út lesz, emlékpálya lesz.- tehát lehetséges, hogy teljesen téves. (gondoljuk csak az áthallásokra átmesélésekre stb) Ezen emlékpályák többszöri végigjárása , kitaposottá teszi az utat, vagyis járhatóbbá a többinél s ez nemsokára hitünké -meggyőződésünkké válik, jövőbéli mivoltunkat jelentősen befolyásolhatja, tehát jövendő reakcióinkat , döntéseinket befolyásolja., mondhatnánk motivációs tényezővé válik- folyton beleavatkozik az út az új bejövő információk útjába.

 

 

Ezen gondolatok újfent a fix tagadásából fakadnak, s fontossága azért van, mert hozzájárul gondolkodásunk megváltoztatáshoz, vagyis tudatosítja bennünk, hogy minden jövő pillanatba s tényszerűen a jelen pillanatban is mások vagyunk s nem régi emlékeink vannak, hanem új szintetizált emlékeink, s az érzelmi és információs konglomerátum teszi az örömérzést amit felismerési örömérzésnek nevezünk- holott lehetséges, hogy semmi köze a felismeréshez, csupán egy fa gyümölcseit szedtük le, s ezt nevezzük felismerésnek. Ezen állítás minden fixnek hitt dolgot erősen megkérdőjelez, s minden eddigi gondolkodás móddal szembe állít.

 

 

A fentiek előzeteseként javasolt a

 

http://www.mindentudas.hu/freund/20041122drfreund1.html

honlap megtekintése !

 

Dr. Freund Tamás

"Hullámtörés"

A kannabisz (marihuána) hatása az agyhullámokra - memóriazavar és szorongás

Seres =(a piros és kék ) vagyis az észrevételem előrehozva, hogy az olvasó kedvet kapjon a vitára és olvasásra.

A bordázottság az agyközpontok független működését teszi lehetővé,

A kutató kérdését, hogy megismerhető-e az agy működése? abban kell helyesbíteni, hogy lesz-e mindenkinek ideje életében megismerni, mert nyilvánvaló a csecsemő messze áll ettől sőt a szerelmes pubertás is,(mily sivár is lenne a szerelem , ha fiataljaink ismernék működését s egymás dopamin szintje iránt , vagy netán gátló sejtjeinek állapota iránt érdeklődnének) de még a pénzért küzdő 40- 50-es ember is ,ha folyton átvizsgálná motivációit s szembesítené hitével s a humán tanokkal , akkor rögvest önmagába fordulna, ha meg már elég öregek vagyunk akkor már nincs is.kinek elmondani akit ez érdekelne.

Lásd Freund Tamásnak utoljára a fiatalság által feltett kérdést, hogy ugyanis mennyi az a kábítószer mennyiség ami még nem káros? S az előadó látható dilemmáját, munkája értelémről a válasz megtagadásáról

Nos én itt ismét a vallásokba való menekülés okait látom s ugyanezt harci ködfelhőnek minősítem amit agyunk bocsájt ki, harcában az élet fenntarthatósága miatt, folytatása miatt, s ezért agyunk azt mondja beszéljünk csak a technikákról s magának a háborúnak a lényegét a célt ne fejtegessük, (vajon bármely történelmi vagy attól kisebb háborúnak a célja érthető? Vagy csak a technikája? És különben is mindenkit aki ilyen kérdést feszeget azonnal árulónak minősítenek s főbe lövik)

Tehát minden egyedi agynak ugyanez a problémája!

A cél elemei a politika , stratégia , taktika nos elég érdekes, hogy a taktikába belefér a gyilkolás a cél pedig, hogy szeressük egymást s a természetet vagyis magát az életet a BIOSZFÉRÁT.

Egész életünk és gondolkodásunk ebben a zűrben zajlik (Zűrzavarban s nem űrben) s ez az élet.

Ne feledjük a bioszféra felépítését a Földön , ami nem egyéb mint élő szervezetek egymás felfalása a folytonos megújulásért, s a kérdés kinek meddig sikerül egzisztálni is költői s idejét múlt mert folyton múlja idejét-felismerve, hogy még agyunk is folyton változik, VAGYIS BENNE A GONDOLATOK A HIT IS.

Nos akkor mit akarunk megtudni???

Vajon nem csak azt, hogy mennyi az a kábítószer mennyiség amivel legtovább elhúzhatjuk életünk????

(a fiatalság utolsó kérdése)

Ezután már számomra az is érthető, hogy a lényeges megpiszkálója F.T. Miért vonul vissza a vallás mögé.

 

Nos innentől lásd nagyon kiváló tudósunk Freund Tamás előadását de élőben is nézd meg!!! S a kérdéseket is.!!!

 

Valamennyien teljesebb életet szeretnénk élni, aminek egyik kulcsa, hogy minél több antennával érzékeljük a külvilágot, ugyanakkor belső világunk, érzelmeink, motivációink révén a megszerzett információt megfelelő kontextusban és mélységekben raktározzuk el agyunkba. Az agykutatás eredményei ma már képesek az idegsejthálózatok szintjén magyarázatot adni a memórianyomok keletkezésének izgalmas jelenségeire, a hatékony és kreatív előhívás számos részletére. Ezek az ismeretek egyben lehetővé tették az agyműködésbe durván beavatkozó kábítószerek pontos hatásmechanizmusainak, a függőség kialakulásának megfejtését is. Az előadás először az agyi információfeldogozás, a memória kialakulásának egy-két elemi mechanizmusával, a belső világ részvételének módjával foglalkozik, hogy aztán jobban megérthessük az úgynevezett könnyű drogok hatásmechanizmusát és mérhetetlen veszélyeit.

I. Az agykéreg felépítése és működése
A legmagasabb rendű idegi működések központja az agykéreg. A több milliárd idegsejt közötti kapcsolat erősségének változása a memória kulcsa.

  1. A hippocampus
    A hippocampus az agykéreg speciális területe, mely a különböző érzékszervi információk társításáért és beégetéséért felel.

  2. Az idegsejtek szinkronitásának biztosítása
    A memória bevésődésének feltétele az idegsejtek összhangja, amit ritmikusan aktiv gátlósejtek együttese biztosít agyhullámok generálása révén.

  3. Belső világunk szabályozó szerepe
    Vannak olyan agyi pályák, melyek érzelmi és motivációs impulzusokat, valamint a test fizikai állapotáról szóló információkat közvetítenek az agykéreg számára. Ezek a pályák ritmusgeneráló sejtekből erednek, az agyhullámok keletkezését szabályozzák a gátlósejteken keresztül. Ezáltal képes belső világunk a tanulás és emlékezés hatékony befolyásolására.

II. A kannabisz hatásmechanizmusa
Az egyik legnépszerűbb kábítószer, a kannabisz az agyban egy specifikus receptorhoz kötődik. Fogyasztása csökkenti az agyi idegsejtek szinkronitásának fokát, rontja az agyi hullámtevékenységet, így korlátozza a tanulási képességeket. A drognak szorongásoldó hatása is van, utóhatásként viszont fokozott szorongás lép fel.

III Az agy által termelt kannabiszszerű anyagok élettani szerepe és gyógyászati felhasználása
Az agy maga is termel kannabinoidokat, melyek az idegsejtek közötti kommunikációban játszanak fontos szerepet. Hatásmechanizmusuk megismerése tudományos áttörést jelentett, ami új megvilágításba helyez néhány neurológiai, pszichiátirai betegséget - például az epilepsziát és a szorongást.

IV. A kannabionidok szerepe a függőségben
A drog- és alkoholfüggőség idegi mechanizmusairól is egyre alaposabb ismeretekkel bírunk. A kannabisz dopamint szabadít fel a "jutalmazás", elégedettség (kielégültség)-érzet agyi központjában, de rendszeres fogyasztása az ingerküszöb megemelkedését okozza, így természetes úton nehezebb lesz örömérzethez jutni. Az eredmény alulmotiváltság, céltalanság, kiüresedettség érzése. A függőségek kialakulásában az agy saját kannabinoid-rendszere kulcsszerepet játszik.

V. Mit ígér a kannabinoidok által közvetített agyi kommunikáció mechanizmusának megfejtése?
Az idegsejtek kommunikációjában fontos szerepet játszó kannabinoid-rendszer működésének teljes feltárása elvezethet számos, ma még misztikusnak tűnő pszichiátriai kórkép (például a skizofrénia, pánikbetegség vagy szorongás) mechanizmusának megfejtéséhez, egy célzott és sikeres farmakoterápia ígéretével. De egyre közelebb jutunk ahhoz is, hogy megértsük a drogfüggőség neurológiai alapjait, és ezáltal hatékony gyógymódokat találjunk a függőségek kezelésére.

 "Hullámtörés"                                                  A kannabisz (marihuána) hatása az agyhullámokra - memóriazavar és szorongás



1/10. oldal >>

I. Az agykéreg felépítése és működése

A 20. század végén, az agykutatás évtizedében szinte szállóigévé vált, hogy "az agy megismerése korunk legnagyobb kihívása". Ez különösképpen igaz az agykéregre, mely a legmagasabb rendű idegi működések központja. Ide kapcsolódik a tudatos érzékelés, tanulás, memória, cselekvéseink tervezése, kivitelezésének irányítása, kreativitásunk, és más kognitív folyamatok, melyekért az agykéreg több milliárd sejtjének bonyolult hálózatai felelősek. Vajon megismerhető-e maga a megismerést végző szerkezet, az agykéreg? Ezt a megválaszolhatatlannak tűnő örök filozófiai kérdést én nem a filozófia, hanem a kísérletes biológia oldaláról fogom megközelíteni. Az előadás, remélem, meggyőzi Önöket, hogy az agykérgi működések kutatóinak feladata közel sem reménytelen, de azért a "korunk legnagyobb kihívása" megjelölés jogosnak mondható.

Videó: Emberi agy: az anyag evolúciójának legkomplexebb terméke 

 

 

Az agykéreg az egész agyunkat tekervényezve beborító 2 mm vastag köpeny, mely több milliárd idegsejtet tartalmaz. Az idegsejtek abban különböznek egyéb testi sejtjeinktől, hogy bonyolult nyúlványrendszerrel rendelkeznek és elektromos jelek továbbítására képesek.

 

Ezek a sejtnyúlványok olyan komplexek, hogy mindegyikük képes 20-30 ezer másik idegsejt nyúlványaitól elektromos impulzusokat fogadni, és saját kisüléseit (az információ továbbítását jelentő impulzusokat) újabb 30-40 ezer hasonló idegsejthez továbbítani. Tovább fokozza a rendszer komplexitását, hogy egy-egy ilyen sejtközötti kapcsolat, szaknyelven szinapszis, amelyből a sokmilliárd agykérgi idegsejt mindegyike 50-80 ezerrel rendelkezik, nem állandó erősségű. Ezek a kapcsolatok használattól függő módon képesek megerősödni vagy gyengülni, és tulajdonképpen ez a memória sejtszintű alapja. Egy memórianyom tárolásához azonban nem két sejt között, hanem több százezer vagy millió idegsejt adott mintázatai között kell a kapcsolatnak tartósan megerősödnie, s a későbbiekben ennek a sejt-kombinációnak az együttes kisülése jelenítheti meg tudatunkban ezt az emléknyomot. Egy komplex emléknyomban számos érzékszervi információ kapcsolódik össze, például egy kerti sétára visszaemlékezve egyszerre jut eszünkbe a virágok színe, illata, a madarak éneke. Ezeknek az egyes érzékszervi információknak az elsődleges agykérgi feldolgozása más-más kéregterületeken történik, majd egy speciális kérgi régióban, a hippocampusban, kapcsolódnak össze egy egységes perceptummá (érzékletté) a tartós beégetődés során

 

I. 1. A hippocampus
A hippocampus az agykéreg minden érző és asszociációs területével közvetett oda-vissza irányú kapcsolatban áll. Valamennyi érzékszervből származó információ eljut ide, majd a szinapszisok megerősödése révén itt társítódnak egymással, átalakulnak hosszú idejű tárolásra alkalmas formába, és végül visszajutnak az agykéreg egyéb területeire. A memória tárolását tehát hosszú távon nem a hippocampus végzi, hanem az agykéreg specifikus régiói, viszont a beégetéshez alapvetően szükséges. Ennek ékes bizonyítéka egy H. M. nevű epilepsziás beteg esete, akit az ötvenes években Amerikában megműtöttek, és kivették mindkét oldalon a hippocampust, ott volt ugyanis a fókusz. Ez az úr a műtét után új információkat nem tudott megtanulni, minden reggel el kellett kísérni a munkahelyére, mert nem talált oda, és ott minden reggel mindenkinek újra bemutatkozott. Régmúlt dolgokra azonban kiválóan visszaemlékezett, hiszen ezek az emléknyomok az ép agykéregben tárolódtak, a hippocampusra csak az új memória bevéséséhez van szükség. A hippocampus feladata tehát az egyes érzékszervi információk társítása a memórianyomok tartós beégetése során.

Animáció: A hippocampus valamennyi kéregterülettel kapcsolatot tart

 

I. 3. Belső világunk szabályozó szerepe
Eredményeink akkor váltak igazán izgalmassá, amikor kiderítettük, hogy a szeptum ritmusgeneráló sejtjein kívül más központok is vannak az agyban, melyek hasonlóan hatékonyan és szelektíven idegzik be az agykéreg gátló sejtjeit (azaz "szuperpolipként" működnek), és ezen központok közös tulajdonsága, hogy érzelmi és motivációs impulzusokat, valamint testünk általános fiziológiai állapotáról szóló információkat közvetítenek tudatos agyunk számára. Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen magyarázatot találtunk a neuronhálózatok szerkezetének vizsgálatával arra, hogy miért képesek érzelmeink, motiváltságunk, vagy éppen fizikai állapotunk olyan drasztikus módon befolyásolni tanulási képességeinket, memóriánk tartósságát. Belső világunk "szuperpolipként" működve dönti el, hogy lesz-e az agykéregben szinkronizáció, s ha igen, milyen mértékű, frekvenciájú. A külvilág információinak agykérgi feldolgozása és elraktározása akkor hatékony, ha társítódik belső világunkból származó impulzusokkal, hiszen ez utóbbiak biztosítják az agyhullámokon keresztül a megfelelő pontosságú együttműködést a kódolást végző sejtek között. Ezáltal leszünk képesek az információ hatékony és szelektált eltárolására, agyunknak olyan, akár tudat alatti rekeszeibe, amelyekből a kreativitás is táplálkozik.

Ezek az eredmények és következtetések azt igazolják, hogy az érzelemvilág gazdagsága jelentősen befolyásolja tanulási képességünket, kreativitásunkat. Ezért kell oktatási rendszerünkben, elsősorban középiskolában, jóval nagyobb hangsúlyt kapnia az érzelemvilág gazdagítását szolgáló művészeti és erkölcsi nevelésnek. A lelki elsivárosodás jelei egyértelműen észlelhetők a mai fiatalság körében, amihez hozzásegít az internet, a számítógépek virtuális valósága, a szelektálatlan információáradat - de a hit és vallási erkölcs 40 éves száműzetése is. A művészeti élmények révén tárjuk szélesre a fiatalokban a befogadás folyosóját az agy és a külvilág között, hiszen ugyanezen a folyosón közlekedik az alkotóképesség is, csak ellenkező irányban. Ezáltal nem csak kreativitásunk nő, hanem emberségesebb emberekké válhatunk a pénz, az önzés és az érdekkapcsolatok világában.

 

 

 

 

III. Az agy által termelt kannabiszszerű anyagok élettani szerepe és gyógyászati felhasználása

Az agy nem azért állít elő kannabinoid-receptorokat, hogy az ember marihuánával kábíthassa magát, hanem azért, mert vannak ezeknek a receptoroknak endogén (az agy által termelt) ligandumaik (specifikus hatóanyagaik) is, ezeket endokannabinoidoknak nevezzük. Közülük eddig kettőről - az anandamidról (arachidonoil etanolamin) és a 2-arachidonoil-glicerolról (2-AG) - rendelkezünk pontosabb információkkal. Ma már mindkét anyag bioszintézisének és lebomlásának útvonalait ismerjük, valamint a folyamatokban résztvevő enzimek jó részét is. Az anandamid és a 2-AG pontos feladatának tisztázása az agykutatás egyik legforróbb területe, éppen napjainkban tárja fel a tudomány ezt az új kommunikációs csatornát az idegsejtek között.
 
Már több mint 10 éve ismert, hogy az éppen rendkívül intenzív aktivitást mutató idegsejtek képesek a rájuk érkező gátlás csökkentésére. Ennek óriási jelentősége lehet a kódoló sejtek kiválasztódásában, a szignál/zaj arány emelésében. Mechanizmusáról eddig annyit tudtunk, hogy a nagyon aktív sejtek egy anyagot szabadítanak fel, ami megakadályozza a gátló ingerületátvivő anyag felszabadulását a rajtuk végződő gátló idegsejtnyúlványokból. Nicoll és San Franciscó-i munkacsoportja a
Natureben közöltek egy nagy visszhangot kiváltó cikket, miszerint ez az anyag egy endokannabinoid, ugyanis a kannabinoid-receptorok blokkolásával vagy genetikai kiütésével a jelenség kivédhető.

Animáció: Az idegsejtek által termelt kannabinoidok gátlást csökkentenek

Visszatérve a szorongás terápiájához, megállapítottuk, hogy a CB1 receptor aktivációja szorongásgátló hatású, de "füves" cigarettát mégsem írhat fel az orvos. Meg lehet azonban nyújtani az endogén módon felszabaduló kannabinoidok hatását, ha a lebontásukat végző enzimet gátoljuk. Ehhez első lépésben bizonyítottuk, hogy a két endokannabinoid közül fiziológiás körülmények között a 2-AG, és nem az anandamid, vesz részt a CB1 receptor aktivációjában, ugyanis lebontó enzimének, a monoglicerid-lipáznak a gátlása megnyújtotta a hatás időtartamát. Ezek az eredmények új utakat nyitottak a szorongás farmakoterápiájában. Örömmel jelenthetem, hogy a Richter Gyógyszergyárral karöltve, a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Pályázat támogatásával már dolgozunk monoglicerid-lipáz gátló anyagok fejlesztésén.

 

 

Az agy belső kannabinoid-rendszerére mint közös addikciós útvonalra utalnak a drog- és alkoholfüggőség genetikai rizikófaktorainak vizsgálati eredményei is. A dependencia 40-60%-ban genetikai hajlamosító tényezőkre vezethető vissza, a fennmaradó rizikókomponens a környezeti hatások rovására írható. Tavaly előtti eredmény, hogy az egyik, az addikció kialakulásával legközvetlenebb korrelációt mutató genetikai polimorfizmus az endokannabinoidok lebontásáért felelős enzim génjében található. Az addikcióra erősen hajlamosító enzimvariáns önmaga is hamar lebomlik, így nem képes kellő hatékonysággal eltávolítani a rendszerből a feleslegessé vált endokannabinoidokat. Így a fokozott kannabinoidtónus a kielégültség-központban a dopamin-ingerületátvitel csökkenését, és ennek következtében állandó drogkereső aktivitást, motivációt eredményezhet. A rendszeresen füvezők hasonló módon avatkoznak be saját endokannabinoid-rendszerükbe, és így jelentősen emelik a rizikóját a kemény drogok iránti addikció kialakulásának, hasonlóan a rossz endokannabinoid-bontó enzimet hordozó emberekhez.


A terhesség alatti kannabiszfogyasztás

Végül, de nem utolsó sorban, ki kell térnem a terhesség alatti kannabiszfogyasztás jelen tudásunk szerint felmérhetetlenül káros következményeire is. A legfrissebb állatkísérleti eredmények bizonyítják, hogy az embrionális agyfejlődésben az endokannabinoidok rendkívül fontos szerepet játszanak. Szabályozzák azoknak a szinkron idegsejtkisüléseknek a mértékét, gyakoriságát, amelyek a megfelelően gazdag elágazású, nagy információfeldolgozó és memóriakapacitással rendelkező idegsejthálózatok kifejlődéséhez elengedhetetlenek. A kannabisz-receptorok túlzott aktiválódása csökkent kapacitású, gyérebben huzalozott neuronhálózat kialakulását eredményezheti, míg alulműködése (antagonistákkal való gátlása vagy a receptor eltűnése a membránból) epilepsziát okoz. Ez utóbbi lehetőség napjainkban vált valós veszéllyé, ugyanis az USA-ban piacra került egy kannabisz-receptor-antagonista mint fogyást és dohányzásról való leszokást elősegítő szer. Ennek alkalmazása terhes anyáknál epilepsziás rohamokat indukálhat az embrióban. Egy olaszországi laboratóriumban igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben. Minden okunk megvan tehát azt feltételezni, hogy a kannabiszt fogyasztó anyák magzataiban gátolt az agykéreg sejthálózatainak fejlődése, így a születő csecsemő agyának információfeldolgozó képessége és memóriakapacitása jelentősen gyengébb lesz, mint amilyen lehetett volna.

 

 Innentől a saját gondolataim következnek, úgy ahogy időnként eszembe jutottak, már vagy 2 éve s ide oda beszúrtam s most már látom , ahogy ismereteim gyarapodnak, hogy némelyiket már törölni kellene ezért inkább rejteném is őket, de mivel nem szégyellni valók mégsem teszem, inkább az olvasót kérem tekintse kihívásnak és javítson engem,mert időm kevés, s néha a más témákban is elgondolkodok ezzel teszem gondolkodásom sokrétűvé , ahogy Freund T. ajánlotta és a minden mindennel való összefüggés elmélete szerint is,  s ahogy gondolkodásom  figyelem ez tényleg jó!!!

 

 

Az agy működése nem különös

 

Nos engedjék meg, hogy egy hosszú kísérletsorozatot ismertessek önökkel, kiskoromtól sakkoztam versenyszerűen, s agyam működését kellett figyelnem,  miért zavar ha az ellenfelem siet és a busza indul s ezt ha bejelentette a játszmát elvesztettem.

S miért ellenkeztem szüleimmel s Jókai miért hatott rám ? Miért szerettem vagy gyűlöltem s ezen terhes érzéseimtől hogyan szabadultam? Miért akartam ellenségemhez beállni, hogy enyémeit szolgáljam, s miért fájt a népszavazás az állampolgárságról s bátyám ezt miért élte meg tragikusan, miért jutott eszembe Jézus s a 30 ezüstpénz, s a tál lencse összefüggése

Feltaláló akartam lenni, de a munka a pénzkeresés időt igényel. Nos 2 éve foglalkoztat időnként az agy működése , miközben semmit nem olvastam róla csupán egy más úton elméleti s tapasztalati úton járva , ugyanoda jutottam mint ma a kutatók !!!

Nos ez a bizonyítékom, hogy helyes úton járok amikor véletlenszerűnek és semmi különösnek tételezem fel az agy működését, hisz ha én a senki ide jutok, össze-hasonlítgatva s tapogatodzva s belegondolok, hogyan jut eszembe a Földfa ötlete , s a még nagyobb ötletem a gyűrű motor működési elvéről – amit közleni is félek , és közben csak ülök és gondolkodok – vagyis összehasonlítgatok amint megállapítottam magamról, s közben csak egy dolgom van ügyelni agyamra el ne kalandozzon, s folyton csak hátra nézni emlékeztetőül , visszatesztelésül gondolataimra , s lassan araszolni előre , ami nem egyebet jelent csak átrendezése az ismerteknek s ezért kell folyton hátra néznem , most már értem csak erősítem az ágakat az utakat elektromos és vegyi úton s mily öröm amikor végre kiürítem rövid távú memóriám és megkapom az öröm hormonokat, az agykutató nem foglakozik azzal , hogy ebből a testembe is jut, s avval sem hogy miként sikerül kiürítenem, hogy a rögzítése valahol, jelenti a kiürítést, mégpedig nem belülre , hanem Selye szerint is kívülre az elismerésért teszem ezt.

 

 

 

Az agy működése

Az agy működése nem különös!!

Ezt a hipotézist azért kell előre bocsájtanom mert ez a legnagyobb kerékkötője az agy igazi működésének a megismerésében, a legtöbb kutató valameddig elér s aztán megakadva a sok sok ismeretlenen hirtelen Istentől valónak kezdi az agyat illetve nem az agyat hanem a működését feltételezni mert agyunk nem igen különböző a fejlett emlősökétől, de akkor mikor is jött az Isten s programozott ? Szóval ez egyben a magyarázat is , tehát hogy nem jött!!!, tehát egyszerű és semmi különös a működése agyunknak, csupán mert mindig máshogy reagálja le ugyanazt a bejövő információt ezért nem kell kreatívnak meg stb feltételezni sőt inkább ez a bizonyíték a tökéletlenségére illetve a csupán az információ összehasonlító működésre, ami a véletlenszerűsége miatt ad mindig más eredményt.

Agykutató töprengő gondolatát idézem:

Az agy mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna-e kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot, amely aztán irányítólag visszahat magára az anyagi agyra, a tudati folyamatok többsége visszavezethető ugyan az idegsejtek bonyolult interakcióinak folyamataira, de vannak az én-öntudatnak olyan elmei, amelyek nem lehetnek anyagi eredetűek, F.T: „

Nos csupán ez a legfontosabb kérdés , hogy valóban nem lehetnek?, mert a tudományos kutatás eredményei ez ellen a bizonytalanság ellen hatnak, tehát a maga az öntudat elemei mik is azok amelyek nem lehetnek anyagiak?

Amennyiben ezen én-öntudati elemekről bebizonyítható, hogy igenis elraktározott információk s rögzült információ utak valamint elfogadottan állandóan megszűnő és keletkező új információs utak léteznek, akkor miért is ne tudna valaki új gondolattal előrukkolni?

Az állításom, hogy maguk az információs utak mint az információ rögzítés elemei s változásuk tesz bennünket gondolkodónak tűnő élőlényekké, vagyis ez esetben nagyon senkik vagyunk.

Bizony azt bizonygatni, hogy senki és semmi vagyok intellektuálisan még rosszabb mint a valami majomfélétől való eredeztetés pedig lényegében valljuk be Darwin idejében sem a testi hasonlóság zavart bennünket inkább az intellektuális hasonlóság lehetősége, nos ezzel csupán a Darwinizmushoz térek vissza ( remélem ezen logikai fordulat miatt nem engem fognak Istent tagadónak nevezni, hanem elismerik nekem, hogy csak a Darwinizmust művelem)

 

Az adatrögzítés módjai:

bináris jelekkel van nincs jelek rögzítésével

négyes jelcsoportok kombinációiban- a gének információ hordozásának módja

van jelek tömegével- vagyis számokkal akár természetes akár prímszámokkal itt megjegyzendő, hogy egy bármilyen szám pl 19 az tulajdonképp 19 azonos jel létezése egy halmazban ezért akár névnek is tekinthetnénk

megjegyzendő, hogy az agyunk amikor utakat erősít valami hasonlót művel

Ezen hasonlóságot magyarázni kell: a számok nem csak egyetlen sorba rendezett pontok , hanem ágaknak is tekinthetők, különösen a prímszámokra jellemző ez, mert azok kizárólag oszthatóság által definiáltak, egy konkrét szám esetén amit fához és annak ágaihoz hasonlítanák az ágaknak tekinthetjük a pontok számát amelyek például 2 vel oszthatók majd azon ágat amelyik a 3 mal oszthatókat tartalmazza stb. a 19-es szám például 19 pontból áll összességében ám ebből 8 a páros nevezetű ágat jelenti amelyeket egy jellel előhívhatunk például a 2 nevezetű inger mint osztó rábocsájtásával s ugyanilyen módon a 3 nevezetű ingert is rábocsájthatjuk a számra (információra-útra) s ekkor másik ág -út-pontok aktivizálódnak ezt az ágat 6 pont jelenti , nos tehát már két águnk is van 8+6+2 amelyik 5-tel osztható majd még 2 amelyik 7-tel osztható tehát 8+6+2+2+1 amelyik 19-cel osztható tehát mondhatnánk, hogy ezen (19es) számnak 5 ága van.

Ez az okfejtés tulajdonképp rámutat a prímszámok és gondolataink rögzítődésének a hasonlóságára

A kutatott kérdés tehát az hogy hogyan kerül rögzítésre majd előhívásra egy információ az agyunkban?

A gépek automatizácijánál szükséges a vagy kapuk létrehozása (gépész vagyok)

Jól mondtam igen az automatizáció az vagy kapuk segítségével történik, s ez lenne az intelligencia? Gépekre ezt nem mondjuk, tehát az agyra sem mondom.

A vagy kapuk, tulajdonképp a vegyi hatások illetve jelek testesítik meg , s valószínűsíthető hogy elektromos jelek is besegítenek (például ha két elektromos vezeték közel van egymáshoz akkor az egy pillanatban futó elektromos inger áramot gerjeszt a szomszédjában, sőt ha egymással szemben futnak, akkor akár elfojtódnak az útjukon s ez máris megadja a logikai kapuk lehetőségét, s ezt ha még tetézzük canabis jelenlétével ami valószínű nem az útra inkább a központra az idegsejtre hat elfojtva a teljes számot vagy gátolva az egész fa működését.

Ez olyan mintha kiiktatna egy fát vagyis a kivonás jeleként működik a matematika nyelvén

Ezzel elérkeztünk az összeadás a kivonás és egy speciális osztás művelethez

speciális osztásnak azért nevezem, mert tulajdonképp csak a kettes számok majd csak a hármas számok majd csak az ötös majd hetes stb számok halmaza jelenti az ágat, tehát ez halmaz csoportosításnak is nevezhető és nem okvetlen osztási műveletnek.

Tehát így működik az agy ,

ezután a prímszámok képzését írom le ami ugyanígy történhet.(pszeudo prímszámok inkább mert nem biztos, hogy prímszámok ezek)

minden prímszám 1,3,,7,9 végződésű

1 egy új prímszám (gondolat) képzése a két utolsó összeadásával s egyik előző kivonásával történhet

2 vagy az utolsóból az utolsó előtti kivonásával s ehhez egyik előbbi hozzáadásával

3 vagy a két utolsó egymásból való kivonásával s ebből még egy előbbi kivonásával, (ekkor úgynevezett negatív prímszámot kapunk a számtengelyen , de ennek pozitívvá tétele – egy tükörkép elv elfogadásával egyszerű, s ez az agyműködés szempontjából elfogadható)

a beazonosítást vagyis hogy prímszám-e az 1,3,,7,9 végződés ellenőrzése biztosítja

Ezek olyan hasonlóságok a gondolatok rögzítéséhez, hogy feltétlen figyelemre méltók.

Tehát ezen pszeudo prímszámok bevezetése az ágasítás miatt s az egyszerű összeadás illetve kivonási műveletek miatt fontos s ad hasonlóságot az agy működéséhez.

 

Nagy kérdés számomra az elvek vagyis a mi jó nekem memorizálása?

Történetesen az hogy hogyan lehet az összehasonlítást elvégezni?

Feltétlen észreveendő, hogy működik, tehát már csak a megfejtése van hátra.

Megjegyzem: hasonlóság van a fent említett honlap 8-as diagramja vagyis az agyhullámok között és a tőzsdén milliónyi kereskedő ember egységes agyhullám diagramja között vagyis a tőzsdei árak között (az árak is nullvonalhoz igazodnak ,ugyanis a piacról kivonható pénzmennyiséget jelentik és ha csupán ezt a jelenséget arányosságként tüntetjük fel ,vagyis ha több pénz van akkor igaz több is vonható ki ideiglenesen ám százalékosan nem. Vagyis ha a pénz értékét nézzük akkor hiába szaporodik a pénzmennyiség az értéke marad s ezért nullvonalat tételezhetünk fel , s a megfigyelés szerint szintén ritmikus , s a növekedési irányban lassúbb míg a csökkenési irányban kisülés jellegű, elfogadva a hasonlóságot , alkalmazhatjuk az itt szokásos matematikai arányokat 23,6%, 38,2%,50%,61,8%76,4%,100%, az agyhullámok lépcsőzetességének leírásához.,vagyis az agy esetén ez az újratöltődés illetve teljesítmény függő , de hát a tőzsdén is ugyanez a jelenség, vagyis agyunk ,egy nagy piactér, ami a véletlenszerűség és kiöntött üveggolyók elvét támogatja, vagyis lehet válogatni s összehasonlítani a piactéren , a rövid távú memória központban. Márpedig akkor ez eléggé divatfüggő, vagy félelem irányított folyamat vagyis ismét bizonyos vezérelvek honlétét kell keresni s ezek működési mechanizmusát.

 

 

 

(a kérdés még az is lehet, hogy van-e memória ahol a végkövetkeztetések vagy cselekvési utasítások vagy logikus gondolatok ill gondolatsorok raktározva vannak, ugyanis feltételezhető az is hogy csak utak vannak az idegsejtek között s maguk az utak szintén egyfajta memorizálást jelentenek

amelyek társulnak a memorizált hangokhoz képekhez esetleg elvekhez?

 

A képalkotás

lehetséges csupán memorizált utak segítségével , a képalkotó agyközpont és a látásingert feldolgozó, konvertáló, agyközpont valamint egy még ráadás rövid távú memóriaközpont közti utak megerősítése vajon egy áramimpulzus( egy agyközpontból, hisz van belőlük bőven )megjelenése esetében nem ugyanazon képek jelennének meg? Immár mint emlékképek? De igen , sőt akár kicsit hiányosan s ezáltal már más információt hordozva.

A hang – ugyanígy

Kérdés csupán a matematika, sakk,gépszerkezet kitalálása, nyelvek zenei hangok, az első hármat ismerem állítom, hogy összehasonlítási folyamat ez és nem régi játszmákhoz, szerkezetekhez, vagy megoldott matematikai példákhoz, hanem szabályokhoz , mondanám elvekhez de az ugyanaz. A fejlődés tapasztalható ha hasonló információk új csoportja kerül memorizálásra s ezen új elvek hasonlóságok felismerése új gondolatot szül.

Például ,a tőzsdei diagramok törvényszerű konvergálása , hasonlóság keresése a kulcs ott a döntéshozásban nos a gondolkodás egyéb témáiban ugyanez megfigyelhető, amikor egy új gépszerkezet kerül megfogalmazásra (például a Földfa )akkor is tesztelés zajlik, vagyis összehasonlítási folyamat

Az életben történő döntéseink mindegyikén az összehasonlítási folyamat könnyen felismerhető

A sakkban van hogy csak saját poziciónkat figyeljük ám időnként összehasonlítást végzünk ellenfelünk helyzetével , néha csak az ellenfél helyzete érdekel bennünket , de ez mind azt jelenti, hogy összehasonlítást végzünk néha tudat alatt.

Valójában ez a tudat alattiság létezése a kulcs , vagyis összehasonlítás történhet tudat alatt, ez a fő bizonyíték a véletlenszerű gondolkodásra és arra, hogy nem tudjuk néha megmagyarázni döntésünk, hisz ha némely döntési elem tudat alatt zajlik akkor némelyik döntés utólag megmagyarázhatatlan

A tudat alatti döntés ,összehasonlítás ugyanolyan mint a tudatos , csak egy másik agyközpont is bezavar a döntéshozásba.(az kétségtelen, hogy a tudat alatti is memorizált információk segítségével zajlik, s talán ez a legkutatottabb területe az agyműködésnek, úgy nevezzük motivációk, autizmus vágyak félelmek stb.

Tehát ezek kialakított információs utak kifejezetten helyzet értékelésre vagyis a jó vagy nem jó nekem kérdés elemzésére .

Mivel létezik nem csak ut memorizálás, (a képek és hangok számára,) létezik gondolatok memorizálása is helyzetünket illetőleg, még a gyerekkorból s esettanulmányok sorát jelenti mint például a mesék vagy a bibliai esettörténetek vagy a szülői intelmek sora , vallásosság a jóság intelemsora

kérdés az elvek memorizálásának módja

 

 

Egyszerűen használható pszichológia mindenkinek.(figyelem: ez saját véleményem!)

Az agy működésének megfejtése

(A kiöntött üveggolyók elve, vagyis a sok felőli megközelítés elve , vagyis az agy véletlenszerű működésének a kihasználása)

Legtöbb következtetéshez a saját gondolkodásom megfigyelése alapján jutottam s ennek alapján állítom fel a következő!

 

HIPOTÉZIST!

 

  • Az agy az információkat bináris jelek halmazában (blokk,köteg,csoport, képletesen üveggolyó ) raktározza, nem csak egy hanem (megjegyzés:matematikailag jó lenne a bináris jelek elképzelés, ám génjeink molekulák által viszik az információt, négyes kombinációval, tehát más jelcsoportos kombinációk is elképzelhetők a vízmolekula is vihetné a jelet tekintettel, hogy polározott, és ezáltal egy segédközeg rögzítheti az állapotát elképzelhető, hogy egy rögzített vízmolekula az elektromos jel útjában lehet átengedő és tiltó pozicióban sőt olyan is elképzelhető, hogy semleges pozicióban van, a kérdés a csoportosítás lehetősége a jelcsoport felismerése és leolvasásának lehetősége egyelőre binárisnak tételezem fel az információ rögzítését)

  • Az agy tehát raktároz több helyen is a hosszú távú memorizáló (raktározó) központban minél több helyen annál

  • nagyobb a jelentősége a hatása az információnak, a döntéshozásnál mert

  • alkalmanként relatívan többször kerül előhívásra s ezért többszörösen is létezik a rövid távú memóriában ezáltal az összehasonlításkor jelentősen hatva a döntésre,

  • a döntéshozás az egy információ összehasonlítási folyamata (algoritmus szerint s nem valami sugallat meg stb)

  • a kialakított és tárolt bináris (vagy nem bináris) jelhalmaz minden agyban ugyanarra a fogalomra vonatkoztatva is különböző lehet a különböző egyedeknél mert minden agynak saját nyelve van, s nincs összefüggésben a beszélt nyelvvel és más aggyal sem például a szék terminus bináris alakban többször is el van raktározva feltételezhető, hogy ugyanabban az agyban ugyanolyan bináris jelhalmaz alakban a más és más jelentés mégis a mellé tárolt s egyúttal előhívott jelhalmazok kölcsön hatásnak vagyis esetenkénti összehasonlításnak az eredménye.

  • A bináris jeleknek valószínű nincs megbeszélt jelmennyisége amivel a kombinációkat végezhetjük s ezáltal különbözik a számítógépektől illetve 16 vagy 32 csoportoktól, hanem tetszőleges hosszúságúak , s egyéntől függenek, a hasonlóság a prímszámokhoz nagy , valójában s tulajdonképp a számok is csak nevek s a logikát mi társítjuk hozzájuk.,

  • elképzelhető az egyén fejlődésében előbb kevesebb bináris jellel jelöl egy egy fogalmat s az élet előrehaladásával ezen jelölés egyre hosszabb jelsorozattal történik, erre van lehetőség hisz percenként millió számra jön létre szinaptikus kapcsolat s szűnik meg , tehát állandóan újítunk, s valószínű a jeleket is újítjuk, például a szék jelcsoportja idővel változik , feltételezhetően nő, s egy idő után az öregséggel csökken is.

  • Vagyis a szék fogalma alatt az idővel mindig mást és mást értünk, ami azt jelenti, hogy a többi sokkal fontosabb fogalommal is így van ez, s ekkor mondjuk megváltozott a gondolkodásunk a véleményünk a döntéshozásunk az értékelméletünk a fogalmak fontossága tehát ezért változik.

  • Az információhalmazoknak értelmük nincs csak jelhasonlóságuk.

  • Mivel értelmetlen információ halmazokról van szó , így a TUDAT vagy az egyén ÉNKÉPE vagy a HIT valamiben akár a teremtőben , vagy a SZERETET vagy a szerelem vagy a megbántottság, vagy a MEGFELELÉS KÉNYSZER,vagy a MOTIVÁCIÓ stb ,a szokványos értelmezésben nem értékelhetők, hanem csupán információ halmazok a lehető legtöbb helyen rögzítve.

  • Az információ kép illetve hang vagy írás alakban történő rögzítése egy megszabadulási ill. feszültségcsökkentési munkája az agynak amiért vegyi jutalmat kap

  • A bináris halmazok az összehasonlítás után (a hasonlóság keresése) és elfogadás után konvertálódnak képekbe illetve hangokba miután több összehasonlítás történt a normalitásokhoz

  • A normalitások azok külső normák szokások viselkedésformák stb tulajdonképp bináris jelhalmazok szintén

  • ezután kerül eltávolításra, az agyból s csökken az elektromos feszültség az agyban

  • tulajdonképp a rövid távú memória központ kiürülése ez jelenti a boldogságot illetve ennek feszültségmentesítése örömhormonokat gerjeszt ez az ön jutalmazás mechanizmusa az agynak

  • ezen hormonok információknak is nevezhetők ,de feltétlen jut belőlük a test többi részébe is ezért a test szívesen támogatja az agy ilyettén munkáját , bízva, várva a kábító hormont, a canabis-t

  • ezen folyamatot örömnek nevezzük , gyógyító hatása is van, éspedig az általános feszültségmentesítés következményeként.

  • Az általános feszültségmentesítés lehetőséget ad a többi agyközpontnak a feszültség ill. zavar mentes munkára

  •  

 

 

 

A HIPOTÉZIS BIZONYÍTÁSA!

 

A talpmasszázs. Az önkontrol a homeoterápia, a jóga az akupunktúra a nevetés, kézrátét és egyebek

 

Nos bizonyított: a gyakorlatban ezek hatásos gyógyító módszerek!

Az okfejtést a gyógyszerektől s kábítószerektől kezdeném

Tehát gyógyszerrel , dopamin adagolással mesterségesen a depressziót nem sikerült gyógyítani mert az agy az addig megszokott környezetét vegyi állapotjellemzőit megpróbálja helyre állítani vissza állítani s ellen anyagokat termelt

A jutalmazó hormonok mesterséges adagolása (kábítószerezés) függőséget okoz, vajon ha agyunk önállóan is tudja termelni ezen vegyületeket akkor miért nem termeli korlátlanul?

Agyunkban a gondolkodás elektromos hatásra történik ám az agyra rengeteg vegyület is hat, például az oxigén hiány érzékelése már nem elektromosan zajlik, hanem vegyi jelekkel.

A talpmasszázsról:

 

A talp térkép igaz , hisz tapasztalati úton rajzolták.

A tudományos magyarázat hozzá az, hogy az egyensúly érzékünk , amely tudat alatt működik , nagyon domináns

  1. A talpunk nyomás érzékelőkkel van tele, és agyunk egy ezt feldolgozó központtal bír.

  2. Ami érdekes még ezen központ össze van kötve a két egyensúly érzékelőnkkel is( a 3 egymásra merőleges kör alakú szervünkkel )

  3. Ezen összeköttetés idegpályákat és áramot feltételez amik felülírják és elnyomják a többi agyközpont áramát szinte blokkolva azok működését, ez logikus, hisz nem esünk össze vagy dőlünk el egy váratlan hangtól vagy fénytől, tehát az egyensúly érzékelésnek feltétlen elsőbbsége van

  4. Ezen elsőbbség elnyomja a többi agyközpont működését, s milyen jó, ha azok begerjednek s például fejfájásig erősödnek például lelki hatásra , akkor ezek elnyomása talpmasszázzsal gyógyító

  5. Tudjuk, hogy a bal félteke a jobb testrésszel van beidegződve, tehát ha balról fáj a fej akkor a jobb talpat kell masszírozni.

  6. A fejfájás helyét megismerve az illetékes agyközpont azonosítható s a környezőek ismerése fontos ekkor már csak azt kell tudni a talp melyik pontjáról érkező áramok blokkolnak legjobban.

  7. Itt kell elmondani, hogy a talpon a vese, prosztata, máj stb vannak bejelölve, ám világos, hogy a talp azokkal nem áll összeköttetésben közvetlenül de a talp nyomásérzékelő és az agy egyensúly érzékelői ezek működését indirekt úton befolyásolják mert ,hormonokkal befolyásoló agyközpontok mellett futnak és hatnak az elektromos ingerek s parancsokat osztó agyközpontok mellett is.

  8. Az alapszabály, hogy az erősebb inger elnyomja a gyöngébbet ,például ezen megállapításáért Nobeldíjazták Pavlovot.

 

 

A homeoterápia

az agyba információkat juttatunk vagyis vegyületeket, a növényekben is megtalálhatóakat ugyanolyanokat mint amilyenekkel a szervezet is kommunikál az aggyal

miért jobb így mint gyógyszerekkel hatni? Igazából a helyzet az hogy az agyra hatunk s nem szervezetünkre, tehát csak e típusú gyógyszerekről van szó amelyektől feltétlen jobb mert komplexebb, vagyis több vegyületet tartalmaz.

A megérthetőség kedvéért, a teákban például ugyanannyi is lehet a koffein mint a kávéban mégis a z egyéb vegyületek miatt a hatás teljesen más (tehát agyra ható vegyületekről van szó)

Vagyis a homeoterápia segítségével egyszerre ható és mérséklő vegyületeket, információkat küldünk az agyba , míg a kábítószer  és gyógyszer tisztán egykomponensű.

Vagyis elképzelhető a kábítószerezésből való kigyógyítás kábítószerrel ám mellette még szabályozó vegyület adásával egyszerre, vagyis a homeoterápia elve alapján

Fontos, hogy csupán az agy működésének alapos tanulmányozása betegségek különösen függőségek kigyógyításának útját mutatja ez (vagyis lehet, hogy a kábítós kigyógyítható ha természetes alakban komplexitásában tehát nyersen rágva fogyasztja a növényt, nos hoppá ez a gyógyszergyártóknak nem jó hír lenne  )

Akár a kövérség illetve soványodás útját is látjuk, tudni való, az állatoknál a télre szaporított zsír rétegekben egyúttal lebontó információt hordozó vegyületek is vannak

Vagyis ajánlanám nyersen a szalonnát enni, a kövéreknek s hopsz már megint a gyógyszergyártóknak teszek keresztbe

Valóban ajánlom a nyers kezeletlen szalonna evését s nem kis mennyiségben, nyilván azért, hogy minél természetközelibb legyen a módszer, s az úgynevezett bontó információk is  elegek legyenek, tehát nem csak szalonna kóstolgatásról van szó, hanem az utálatig zabáld, hogy hatása legyen.

stb stb

 

A jóga,

jellemzően a gyakorlatok célja a fájdalom érzés elérése s a mikro sérülések létrejötte ugyanis ekkor gyógyító vegyületek keletkeznek de inkább információ hordozó vegyületek,

Tehát a jóga a test megújulásának a legjobb eszköze. gyógyító hatása megfelelő bajokra kitűnő, de mivel az agy gyógyító ereje hatalmas , így alapos okunk van jógázni rendszertesen.

 

Az akkupunktura

teljesen világos, hogy az agy működését célozza, s az agy gyógyító tevékenységét igyekszik kihasználni, mivel bizonyított igen sokrétű hatásmechanizmusa ez csak azt támasztja alá, hogy az agynak igen sokrétű és nagyon támogató szerepe van egyes bajokból való gyógyulásunknak.

Tehát akár egy seb begyógyulására is kihathat .

 

A nevetés

Mivel a nevetéskor, sokféle vegyület keletkezik többek közt jutalmazó hormonok is . Így például kitűnő eszköznek látom az előbbiekben levezetettek alapján a kábítószer függők gyógyításában. (nem vegyületekkel nevettetni függőt , elérhető hogy agyában új hormonszint váljon normálissá s mivel ezen vegyületek már komplexebbek így nincs függőség , lásd homeoterápiás jellemzők)

 

 

 

 

 

Az információ

 

A tőzsdei grafikonok reprezentálják a milliós nagyságú csoportok gondolkodását

E grafikonok viselkedése illetve a reájuk vonatkozó szabályok úgy mint a Fibonacci számok a határvonalak és a többi a gondolkodás mikéntjére engednek következtetni

A nagy tömegnek a gondolkodása alapján az egyén gondolkodását magyarázom

(a magyarázat érdekes része a prímszámokhoz hasonló matematika leírása.)

A témát nagyon sok oldalról körbejárom.

Minden tárgyalt témában ezt alkalmazom a megoldások keresése érdekében.

A sok felőli megközelítése a keresett problémának, adja a megoldásokat.

A sikeres kutatókról azt jegyezték fel, hogy az előttük érvényes nézettekkel ellentétben stb stb:

Galileo „ Mégis mozog a Föld” vagy Einstein -Newtont nőtte túl a gravitációval, stb stb

Valójában nagy merészséget követel ez a módszer- hisz az összes többi ember számára a meglévő szabályaik az úgynevezett határvonalaik megkérdőjelezése ez.

Az életünkben néha nagy döntéseket kell hoznunk, úgy érezzük, az általunk elfogadott határvonalak közül kell kilépnünk, ilyenkor sokszor átgondoljuk első döntésünket vagyis visszatesztelünk- tőzsdei szóval élve. A kérdés, hogy jó irányban haladunk-e sokáig él bennünk s megesik, hogy nagy kanyart véve mégis visszatérünk eredeti gondolatainkhoz

A tőzsdénél ez csupán szélesebb határvonalak kirajzolását eredményezi.

A tőzsdések ezt napi rendszerességgel végzik, de nyilvánvaló, hogy az agy számára ez a létező legnehezebb munka .Nem véletlen hogy ez a legstresszesebb munka is.

A tőzsdei grafikon , az ár mozgása sok-sok ember gondolkodásának eredménye.

Van aki felfele van aki lefele gondolja a leendő változást, ez az előzetes véleményük egyben korlátozza gondolkodásukat vagyis nehezíti döntésüket. A cél eltalálni a mások gondolatát, (vagy mint a kereskedőnek a divatot, vagy a szerelmesnek a másik óhaját)

Sok év alatt kialakult egy felfogás a határok közötti mozgásról, oly módon, hogy vannak kisebb sávok, nagyobb és még nagyobb sávok, vagyis határvonalak közötti távolságok.

Az élet más témáiban végzett gondolkodásunk ugyanilyen.

A határvonalakat, nevezhetjük tűréshatároknak, ingerküszöböknek, szokás határoknak stb. Ha a határ átszakad, cselekvéseink vagyis döntéseink megváltoznak, pl . A türelem agresszióvá válik stb.

Érdemes S Freudot elemezni , (tévedéseit) ugyanis gondolatai erősen egyetlen csatornában (sávban) mozogtak ugyanis a szexualitásnak túl nagy jelentőséget tulajdonított. )

A keletiek is a gondolkodáson sokat elmélkedtek , Buddhának tulajdonítják a mondást az leszel holnap amire ma gondolsz, mi is ezt valljuk vagyis amin sokat gondolkodunk arra agyunk fogékonyabb lesz

Ma már tudjuk, ez igaz mert percenként például rengeteg szinaptikus kapcsolat jön létre ,és szakad meg agyunkban, tehát valóban folyton átszerveződik agyunk és ezáltal gondolkodásunk.

A következő mondás is e gondolatot erősíti:

Szoktuk mondani ugyanis : A tudás anyja az ismétlés (Repetitio est mater studiorum)

vagy rejtett kicsit gúnyos formában úgy hogy: Tanulj tinó, ökör lesz belőled.

De nemkülönben gyermekeinket, folytonos tanulásra ismétlésre biztatjuk

Vagyis valamit tudunk ősi módon megfigyelés alapján az agy működéséről, de nehéz megfogalmazni s ezért hajlunk a fetisizálásra mint tesszük mindennel ami ismeretlen számunkra .

A legegyszerűbb megközelítés a probléma megismerésére a kisgyermekünk megfigyelése, ill az egyszerű állatok megfigyelése a minél egyszerűbbeké s máris szentségtörőnek neveznek a következő kijelentésemért :

Egyszerűen megfogalmazva : A véleményem, hogy nincs is gondolkodás a fogalom konvencionális értelmében, hanem csak véletlenszerűség van, gondolat halmazokból válogatunk, amit döntésnek nevezünk (vagyis teszteljük döntésünk, és a rosszabb ha ezt nem tesszük)

Megjegyzendő, csak abból az információkból válogathatunk ami van agyunkban, vagyis a tévedésünk szinte biztos

Ekkor tehát kérdezhetnénk, mi van azokkal akik biztosak dolgukban, hitükben, vallásukban, Istenükben, pártjukban, tudásukban, stb?

Nos ezek az emberek a keresztvizet most leszedik rólam, miután tévedhetetlenségük kétségbe vonom

Ám tudni való az ismeretlen óriási az ismerthez képest.

Így: ha tudásunk nő, az érintkezési határfelület nagysága is nő az ismeretlennel!!!

 

Életünkről tehát elmondhatjuk: végigjárjuk tévedéseink rögös útját.

A sakkról mondják :az győz aki utolsó előttinek téved.

A gondolkodás kifejezést tulajdonképp kerülni kellene, mert ez a szó már túl sok érzelemmel van felruházva és ezért gátolja a további ismeretszerzésünket!

Ezért új szót kellene bevezetni:például érzelmekkel kísért döntések, határok közt.

 

 

 

 

 

 

ÉRDÖHA (ÉRZELMI DÖNTÉSI HATÁROK)= GONDOLKODÁS

Valójában mindenki érzelmei alapján dönt, csak némely ember próbál úgymond bölcs érzelem nélküli döntést hozni, még a tudósok is , hisz elfogultak elvárásaikkal kapcsolatban

Einstein sem tudott elfogadni némely ma már elfogadott elméletet.

 

 

 

Gondolatok az elfogódottságunkról gondolatainkkal kapcsolatban (önmagunk rabjai vagyunk)

A néhai Deltában olvastam, egy német matematikus aki főnökének nem tudta elméletét megmagyarázni ezért bekerült az elemgyógyászatra, később 5 év után rehabilitálták amikor egy amerikai tudós is végre ugyanazt felfedezte.

Egy őserdei lakót láttam nemrég a TV -ben aki elüldözte a társait s ezt próbálta elmagyarázni a kérdezőnek eközben egyre jobban felizgatta magát s már extázisba esett az indoklás folyamán s csak nehézségek árán lehetett le állítani.

A sokszoros ismétlés ismert Dr.Göbbels technikája vagy az indiánok harcra vagy vadászatra készülődése vagy a reklámtevékenység a vallás oktatásmódja a politikai pártok argumentációi mind -mind korlátozzák illetve irányítják gondolkodásunk

A tőzsdén az emberek gondolkodásától, érzelmeitől, hitétől függ az árfolyam.

Jellemzően a tőzsdei próbálkozások szigorúan egyenes határvonalak közt zajlanak és szerintem a gondolataink képződése is így történik. Az egyenes határvonalak az idő múltával, vagyis tapasztalataink gyarapodásával törnek de megint a nagyobb sávok is egyenesek .

Az autizmus és egyéb agyműködéssel kapcsolatos szokatlanságok tulajdonképp nem is különösek, mert csak arról van szó, hogy csak jobban a gondolataink rabságába kerülünk.

Létfontosságú a hazudozás agyközpontja -i , ha nem lenne elvesznénk, segítségével ködösítünk ill fedjük el gondolataink célját. (lehet, hogy az autistánál ez nem nagyon működik, a kisgyereknél sem , és valószínű elhal a nagy gondolkodóknál is, ennek magyarázatát az olvasóra bízom)

A tanulás és a gondolkodás

ezek egymással ellentétes lefutású folyamatok.

A gondolkodás egyfajta korrelációs folyamat s mint legfőbb jellemzője, hogy egy irányban zajlik ,valahogy úgy mint amikor egy szobában füstöt eregetünk és az egy nyíláson határozott irányban áramlik kifele mintha egy elnyelő szingularitásba történne.

Tehát próbálkozások folyamata, egy cél irányába, ahol a célt előre elfogultan magunkévá tettük

Több agyközpont munkája ez , a héjszerűen elraktározott gondolatsorok egymás után történő felfejtése (behozása a rövid távú memóriába, manipuláció céljából, ahol csak keverjük és keverjük, mint amikor sakkban lépnünk kell, vagy a zeneszerző döntése vagy az író válogatása a lehetőségek közül ) nagy elektromos feszültség ez az agyban a gondolkodás az a vágy a feszültség megszüntetésére a közlés vagyis az újbóli rögzítés folyamatán keresztül ami csak akkor valósul meg ha kifele tudjuk eltávolítani a gondolatsort

Értsd alatta valaki értőnek elmondjuk vagy leírjuk(elképzelt értőnek) s ezzel a feszültséget viszonylag gyorsan vezetjük le mintegy győzelmi mámorba kerülünk, ugyanis a levezetéskor sok örömhormon is képződik amiből a testbe is jut

 

A gondolatok héjszerűen vannak elraktározva, és csak egymásutánban szabadíthatók fel a legutolsó gondolatsorokat azokat már elveknek nevezzük, (van aki a lélek tükrének, vagy az egyéniségnek nevezi) , valószínű a legtöbb központban el vannak raktározva és ezért nevezzük alaposan elraktározottnak mert sokszorosan el vannak raktározva, ezért sűrűn előkerülnek a gondolkodás folyamatakor.

Tulajdonképp nevezhetnénk határvonalaknak is.

A tanulás az építkezés. Az is elképzelhető füsteregetéssel, hogy ezt a füstöt most eloszolni látjuk különféle enyhe kavarodásban s mondhatnánk az alvás folyamata az amikor minden füstmolekula megtalálja helyét,( megtörténik az entrópia növekedése) Ez a memorizálás és tulajdonképp valamiféle kiegyenlítődés a feszültségek lassú levezetése vagyis némely gondolat az ébrenlétben nem találta helyét , hol is rögzítődjön, ám a sok- sok gátlás elmúltával (a gátlást a sok ébrenléti információ okozza) helyére talál. Akár több agyközpontban is rögzül s némelyikből törlődik mert nincs kapaszkodója illetve nincs hasonló információ amihez kapcsolódjon. (az értem értem csak fel nem foghatom elve alapján vagyis nem tudja értelmezni ezáltal felfogni némely központ az információt

A sok agyközpont igazából egy nagy agyközpont ,de nyilvánvalóan sok részre felosztva, mint egy város lakóházakkal és sok utcával.

A tanulás tehát elfogulatlan információ gyűjtés az információk nem csak egy hanem több helyen való elhelyezése a különféle agyközpontjainkban

  Folyt. következik.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.